Gerecse Natúrpark

A kihirdetés éve: 2013.
Területe: 29 településen 79.611 hektár, lakossága mintegy 162 ezer fő.
Települései: Annavölgy, Baj, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dunaalmás, Epöl, Héreg, Kocs, Lábatlan, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Sárisáp, Süttő, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tata, Tatabánya, Tokod, Tokodaltáró, Úny, Vértesszőlős, Vértestolna.
Képviselője és működtetője az Által-ér Szövetség – 2890 Tata, Kossuth tér 1.
Honlap: www.gerecsenaturpark.eu
Jelmondata/mottója: „Ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik…

Előzmények
A hegység középső és nyugati fele 1977 óta a Gerecsei Tájvédelmi Körzet részét képezi, de az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000 Madárvédelmi illetve Természetmegőrzési Területek sorába csaknem a teljes hegység és peremvidéke beletartozik. A Gerecse zavartalan hegyvidékén, a dunai szigetvilág ártéri erdeiben, mocsárrétjein vagy a Magyarország legjelentősebb karsztforrás-csoportjának számító tatai források környezetében számos növény- és állatritkaság maradt fenn napjainkig, de a tatai tavak térségében több tízezres vonuló madárcsapatokban is gyönyörködhetünk. Az érintetlen természet mellett a kulturális sokszínűség szintén jellemzője e tájnak. A különböző korok kultúrája jól nyomon követhető az őskortól a római koron át napjainkig. A történelem fényes eseményei és komor évszázadai e vidéket is érintették. A magyarsággal évszázadok óta együtt élő szlovák és német nemzetiségek megannyi építészeti örökséget, máig élő hagyományokat hagytak ránk, a gyönyörű fekvésű falvak pedig pezsgő élettel telnek meg szinte az év egészében.
A Gerecse Natúrpark megalakítására hosszú évek előkészítése nyomán kerülhetett sor 2013-ban. A Gerecse csaknem valamennyi települése (összesen 29) vállalta azt a közös utat a Gerecse Natúrpark égisze alatt, melyhez 18 gazdasági és civil szervezet is csatlakozott.

Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzői
A Gerecse viszonylag alacsony mészkő- és dolomithegység, legmagasabb pontja a 633 méter magas Gerecse. Kevesen tudják, hogy a Bükk és Bakony után barlangokban a leggazdagabb hegységünk, a barlangászok napjainkig mintegy 455-öt tártak fel.

A Gerecse a hazai középhegységeink sorában kissé tán méltatlanul mellőzött kirándulóhely, pedig minden oldalról városok veszik körül: Tatabánya, Tata, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Dorog, Zsámbék, Bicske és a fővárostól is alig 40 km-re fekszik. A nagyközönségtől egykor elzárt „kormányzati vadászterület” nagykiterjedésű, zavartalan erdőségei megannyi természeti értéket, kulturális látnivalót rejtenek, kőbányái, régészeti lelőhelyei pedig évezredek emberi kultúrájáról regélnek… És ki ne ismerné Vértesszőlős világhírű előember leletét, a 350 ezer évvel ezelőtt itt élt „Samut”?

A Gerecse Natúrpark nem csupán a természetföldrajzi értelemben vett Gerecse hegységre terjed ki, hanem nyugati szegélye kiterjed az Által-ér völgyére illetve a Kisalföld keleti, szelíden hullámzó löszvölgyekkel tagolt vidékére is. Északon pedig a szintén Kisalföldhöz tartozó Duna mintegy 50 km hosszú völgyét foglalja magába. Természeti értékét jól mutatja, hogy minden település határában megtalálható Natura 2000 terület, illetve számos településen alakítottak ki helyi vagy országos jelentőségű természetvédelmi területet, sőt nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó (Ramsari) terület is húzódik itt 3 település határában.

Kulturális és társadalmi jellemzői
A Gerecse Natúrparkot nyugatról és északról csaknem egymásba épülő települések szegélyezik, itt helyezkednek el a natúrpark városai: a közel 70 ezres Tatabánya, a majd 25 ezres Tata, majd a Duna mentén Lábatlan, Nyergesújfalu és Tát. Köztük, de főleg a Gerecse völgyeiben és magaslatain kisebb-nagyobb falvak találhatók, melyekben váltakozva magyar-német-szlovák ajkú közösségek élnek. A történelem viharai nyomán alakult ki ez a változatos nemzetiségi kultúrájú nép, leginkább az 1700-as évek betelepítései nyomán.

A többnemzetiségű kultúra gazdag hagyományokat őriz, valódi élmény részt venni egy-egy sváb vagy szlovák ünnepségen, de a magyar népzenének és néptáncnak is kiváló hagyományőrző közösségei működnek, főleg Tatán.

A natúrpark turisztikai kapuja, szervezőközpontja Tata, ahol egymást érik a különböző fesztiválok, találkozók és számos kiváló szálloda, étterem fogadja az idelátogatókat. A többi város elsősorban ipari-termelési központként ismert, de a natúrpark adta lehetőségeket is igyekszenek kihasználni, hogy megmutathassák ennél jóval sokrétűbb és turistacsalogató mivoltukat.
Itt, Vértesszőlősön található Európa egyik legősibb (mintegy 350 ezer éves) emberi lelete. A térség barlangjaiban feltárt számos őskori lelet azt bizonyítja, hogy az ember mindig is kedvelt vidéke volt ez. A ma is látható emberkéz alkotta építmények legrégibb emlékei a római korból származnak, az Duna-menti egykori Limes katonai létesítményei a Világörökség listájára kívánkoznak. Sok évszázad múltját őrzi a Tatai Vár, a tatai Esterházy-kastély, vagy Bajnán a Sándor-Metternich kastély, de legrégebbi templomaink is szép kultúráról és viharos évszázadokról regélnek.

A Gerecse Natúrpark jelene és eredményei
A Gerecse Natúrpark mindössze egy éve alakult, de számos eredményt tudhat maga mögött. A natúrpark egyfajta keretet nyújt azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyek megvalósítását már a tagjai, partnerei végzik. Főbb eredményeink az alábbiak:

  • A Natúrparkot átszelő Országos Kéktúra útvonal jelzéseinek felújítása;
  • Több tanösvény tervei készültek el Tata, Naszály, Tardos, Héreg, Lábatlan határában és megkezdődött néhánynak az építése;
  • Tatán ezévben kerül átadásra az Öreg-tó parti ökoturisztikai központ;
  • A Tata és Térsége Turisztikai Egyesület szervezésében, de a Gerecse Natúrpark közreműködésével ezévben kerül kialakításra egy internet alapú, mobil eszközökre letölthető sétaútvonal-hálózat, melyek Tata és a Gerecse legfontosabb értékeit mutatják be;
  • Kiadtuk a Gerecse legújabb turistatérképét;
  • Ezévben avatjuk fel az első 4 nyelvű natúrpark információs pontunkat;
  • Megkezdtük a legfontosabb natúrpark értékek táblával való megjelölését minden település határában.

A Gerecse Natúrpark céljai és jövőképe:
A Gerecse több évtizedes elzártsága egyre inkább a múlté. A gerecsei kőbányák a hazai sziklamászó iskolák talán legkedveltebb helyszíneivé válhatnak. Kirándulók sokasága jegyezte el magát e hegyvidék szépségével, itt szervezik az ország egyik legnépszerűbb teljesítménytúráját, a Gerecse 50-et és az embert próbáló Kinizsi 100-at, de a siklóernyősök is igazi iskolát teremtettek. Az Országos Kék túraútvonal szinte az egész natúrparkot átszeli kelet-nyugati irányban, Dorogtól Bajóton át Tatabányáig.

A Gerecse Natúrpark jelképes helyen, a Gerecse szívében, Péliföldszentkereszten jött létre. Az elképzelések szerint itt, a Szalézi rendház közelében alakulhat ki a natúrpark egyik jövőbeni látogatóközpontja. A natúrpark szervezőközpontja és egyúttal turisztikai kapuja pedig Tata, a Vizek Városa, mely méltán érdemelte ki a „Vadludak Városa”, vagy akár a „Vízimalmok Városa” jelzőt is.

Zarándokutak, tanösvények, erdei iskolák, hagyományos tájgazdálkodás, interaktív látogatóközpontok, tájházak, kerékpáros pihenők, borutak kialakítása mind a Gerecse Natúrpark fejlesztését és az ide látogatók élményszerzését szolgálják.

A Gerecse Natúrpark főbb turisztikai célpontjai:

  • a tatai Öreg-tó és környéke,
  • Tatai Vármúzeum,
  • a Tatabányai Múzeum,
  • Vértesszőlősi Előember Telep;
  • Neszmélyi hajóskanzen;
  • Tatabányai Ipari skanzen;
  • Bajnai Sándor-Metternich kastély,
  • Tardosi Malom-völgy;
  • Lábatlani Gerenday Arborétum, agostyáni Arborétum;

Helyi termékek

Gazdálkodás:

  • Neszmélyi Borvidék kiváló borai,
  • Kiváló kecskesajtok, mézek, lekvárok több településen,
  • Agostyáni (Ágoston-ligeti) Ökofalu

Kézművesség:

  • tatai fazekasság,
  • szlovák, sváb és magyar népviselet készítése,

Hagyományőrzés:

  • magyar-német-szlovák nemzetiségi hagyományok,
  • Tatai Sokadalom országos jelentőségű népzenei és népművészeti találkozó, néptánc verseny.

Egyéb kulturális emlékek:

  • Magyary Zoltán a magyar közigazgatás jeles átszervezőjének tatai szülőháza,
  • Kernstok Galéria Nyergesújfalun,
  • Öveges József tanítóskodása a tatai gimnáziumban;
  • Régi rádiók múzeuma Tardoson.

Főbb programok

  • Tatai fesztiválok (Tatai Patara-törökkori csata, Tatai Sokadalom-népművészeti és néptánc fesztivál, Víz-Zene-Virág fesztivál, Barokk Fesztivál, Öreg-tavi Nagy Halászat, Tatai Vadlúd Sokadalom-természetvédelmi fesztivál;
  • Kocsi Kocsitoló Fesztivál,
  • Naszályi Kézműves Találkozó,
  • Tarjáni fúvószenekari találkozó;
  • Gerecse-50 teljesítménytúra,
  • Bajót-Péliföldszentkereszti búcsú,
  • szeptember-október hétvégéin más és más településen a szüreti felvonulások és falunapok,

Tudja-e, hogy

  • több Duna-menti település határában (Nyergesújfalu, Tokod, Tokodaltáró) az egykori római Limes több őrtornya, castruma látható, melyek a teljes hazai Duna-szakasz menti hasonló létesítményekkel együtt az UNESCO világörökségi listájára kerülhetnek?
  • Tatán, a „Vizek Városában” naponta mintegy 40 ezer m3 kristálytiszta karsztvíz tör fel?
  • A Tatai Kálvária-domb szabadtéri geológiai múzeumában egy alig néhány hektáros területen több, mint 200 millió év földtörténeti fejlődése tanulmányozható?
  • Süttőn, a 10-es főút mentén áll az ország egyik legnagyobb hársfája, a 400 éves Rákóczi hárs? Kerülete több, mint 6 méter.
  • A tatabányai Kő-hegyen 1907-ben emelt Turul emlékmű Európa legnagyobb madár alakzata? Szárnyainak fesztávolsága 14 méter.
  • Az Európa-szerte használt kocsi elnevezése a natúrparkban elhelyezkedő Kocshoz kötődik?
  • A tardosi, dunaalmási és süttői kőbányászat és kőfaragás a középkor óta a mai napig fennmaradt, országos hírű mesterség?
  • Dunaalmáson van eltemetve Csokonai Vitéz Mihály szerelme, Lilla?
  • A Gerecse szívében, Pusztamarót határában zajlott le a törökkor egyik legvéresebb csatája, a Maróti csata, ahol csaknem 25 ezer magyar esett el? Emlékét ma impozáns emlékmű és e vidék legmegkapóbb csendje őrzi.
  • A Gerecse Natúrpark logójában szereplő hegy a bajóti Öreg-kő vonulatát mintázza? Ez a megye legrégebbi (1941 óta védett) természetvédelmi területe.
Forrás: irottko.hu
  |  

Témák



      |  

    Híreink

    Útikalauz a főváros védett természeti kincseihez
    |   2017. július 18.
    Európai natúrparkok csúcstalálkozója Brüsszelben
    |   A natúrparkokról szóló négyoldalú együttműködés jegyében, közös szervezésben, közös finanszírozásban az Európai natúrparkok csúcstalálkozójára utazott a Földművelésügyi Minisztérium, a Herman Ottó Intézet, a Magyar Natúrpark Szövetség és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat képviselőiből álló delegáció. Az MNVH-t Székely Rita Győr-Moson-Sopron megyei területi felelős, a Magyar Natúrpark Szövetséget pedig Básthy Béla elnök képviselte.
    |   2017. június 28.
    Szigetközi Natúrpark
    |   2017. június 26.
      |  

    Híreink

      |  

    Közösség

      |  

    Natúrparkjaink

    • Írottkő Natúrpark
    • Vértesi Natúrpark
    • Pannontáj-Sokoró Natúrpark
    • Cserhát Natúrpark
    • Szatmár-Beregi Natúrpark
    • Hét Patak Gyöngye Natúrpark
    • Gerecse Natúrpark
    • Körösök Völgye Natúrpark


    A honlap a Magyar Natúrpark Szövetség megbízásából, az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával készült.
    (Projekt azonosító: NEA-UN-14-SZ-1227)