Cserhát Natúrpark

A kihirdetés éve: 2009.
Területe: 22 településen 38.260 hektár, lakossága mintegy 15 ezer fő.
Települései: Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény és Varsány.
Képviselője és működtetője a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány - 3176 Hollókő, Kossuth út 46.
Honlap: www.cserhatnaturpark.hu
Jelmondata/mottója: „Éltető és élhető vidék”.

Előzmények
A Palócföld talán legkarakteresebb része ez a kis sziget, ahol a fogyatkozó lakosság a hagyományokhoz, a szokásokhoz, a szellemi gyökerekhez ma is erősen ragaszkodik. A tradíciók tisztelete elsősorban az elzártságban keresendő. A vidéket még a vasút is elkerülte, ipar is csak nyomokban tűnt fel az elmúlt másfél évszázadban. Mára megmaradt zárványnak, sok kulturális értéket őriz a régi világból, ami máshol már véglegesen elveszett. A palóc gyökerek, a közös történelmi múlt és a hasonló társadalmi, gazdasági körülmények viszonylag egyveretű térséggé formálták.
A tájegység természeti és lakói által évszázadok alatt teremtett értékeinek megóvására, az itt élő emberek boldogulásának segítésére átfogó szakmai előkészítő munka indult a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány irányításával, melynek eredményeként 2009. október 22-én, Hollókőn megalakult a Cserhát Natúrpark.

Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzői
A Cserhát Natúrpark a történelmi Nógrád megye közepén található. Nagy palócunk, Mikszáth Kálmán éppen erre a dimbes-dombos tájra gondolt, amikor az én görbe országomnak nevezte szülőföldjét, amelynek legbájosabb részei közé tartozik a natúrpark területe. A földrajzi tájbeosztás szerint a Központi- és az Északi-Cserhát területén találjuk a mozgalmas, üledékes kőzetekkel fedett dombvidéki tájat, melyből vulkáni képződmények emelkednek ki, éppen csak elérve a középhegységi magassághatárt.
A natúrpark területén a természetközeli tájhasználati formák uralkodnak (erdő, gyep, vizes terület összesen 70%), a szántó hasznosítású terület 30% alatti. Számottevő rét- és legelőgazdálkodás folyik, a hagyományos szőlő- és gyümölcstermesztés maradványait is megtalálhatjuk még. A települések (különösen az aprófalvak) fontos tulajdonsága, hogy beleilleszkednek természeti környezetükbe, a táj szerves részei. A terület élővilágában meghatározóak a kontinentális és mediterrán életföldrajzi hatások. Számos értékes életközösség, bennük ritka és nagy tudományos jelentőségű fajok sokasága őrződött meg ezen a tájon.
A natúrpark területén két Tájvédelmi Körzet (a Hollókői és a Kelet-cserháti), hat Natura 2000 terület, illetve több helyi jelentőségű védett természeti érték található. Utóbbiak között vannak Nógrád megye legrégebben (1943-ban) védetté nyilvánított értékei, a keselyréti kocsányos tölgyek Bujákon, az Egidius- és az Arethusa-forrás.

Kulturális és társadalmi jellemzői
A régió párját ritkítóan gazdag néprajzi különlegességekkel rendelkezik. Az apró falvak a palóc népi építészet és egyházi emlékek gyöngyszemeit őrzik, lakóinak településenként eltérő viselete a legszebb magyar népviseletek sorába tartozik. Jellegzetes a vidék tájkonyhája, a tárgyalkotó népművészet forma és színvilága. Feledhetetlen élmény részt venni egy-egy hagyományőrző rendezvényen vagy egyházi ünnepen.
A Cserhát Natúrpark falvainak története az Árpádok koráig vezethető vissza. A gazdag múltból adódóan várakkal, templomokkal, kastélyokkal, kúriákkal, irodalmi emlékekkel csalogatja az érdeklődőket. A leglátványosabbak Hollókő, Buják és Szanda várának romjai. A templomok közül szépségével kiemelkedik a cserhátsurányi és nagylóci, a kastélyok és kúriák közül a cserhátsurányiak és nógrádsipekiek. Az 1700-as évekből több faluban találhatóak Nepomuki Szent János szobrok, egykori kőhidak, jellegzetes kőpincék, pincesorok.
A völgyekben megbúvó falvak a táj meghatározó tényezői. Szinte minden településen fellelhetőek még a településszerkezeti és népi építészet nyomai. Közülük azonban mégis leglátványosabb a Világörökség részeként számon tartott hollókői ófalu, vagy a terényi Szőlősor.

A Cserhát Natúrpark jelene és eredményei
A Cserhát Natúrpark alakulása óta eltelt négy év legfőbb eredményének az tekinthető, hogy minden falujában található néhány olyan gazda, akik megértették és magukévá tették a mozgalom lényegét, küldetését. Ez az összességében több tucatnyi ember a motorja a fejlődésnek, az eredményeknek. Mára elmondhatjuk, hogy érzékelhető településeink összefogása, a közös fellépésben rejlő erő felismerése.

Említést érdemlő sikereink:

  • A Natúrparkot átszelő Zöldút hálózat kiépítése befejeződött.
  • Elkészült az "Élő Cserhát" Integrált Tájrehabilitációs és Vidékfejlesztési stratégia.
  • Befejeződött a hagyományos gyümölcstermesztés értékeinek feltárása. A program folytatásaként képzések zajlottak elsősorban a régi gazdálkodási módok és a népi gasztronómia területén.
  • A natúrpark falvairól több mint ezerperces mozgóképes faludokumentáció készült, emellett filmek készültek a tradíciókra épülő gazdálkodásról is.
  • Sikerült felszámolni egy több évtizedes illegális hulladéklerakót a Kelet-Cserháti Tájvédelmi körzetben.

A Cserhát Natúrpark céljai és jövőképe:
A létrehozásának és működésének fő célja a Palócföld épített és természeti környezetének védelme, rehabilitációja, a palóc nép hagyományainak, kultúrájának megőrzése, életminőségének javítása köré csoportosulnak.

A Cserhát Natúrpark főbb turisztikai célpontjai:

  • a hollókői ófalu és vár,
  • Szanda és Buják várának romjai, a szandai pincesor, a Sasbérci kilátó,
  • a népviseletek, amelyek közül kiemelkedik a rimóci és a bujáki,
  •  a rimóci főkötő kiállítás és hollókői babamúzeum,
  • a nagylóci Árpád-kori templom,
  • Nógrádsipek kúriái és szőlőhegye,
  • Terény látványosságai: a Szőlősor népi műemlékházai, csipkemúzeum,
  • Cserhátsurány kastélyai és temploma,
  • a béri andezitoszlopok.

Helyi termékek

Gazdálkodás:

  • a cserhátsurányi gyógynövények,
  • a bokri és a kecskédpusztai sajtok,
  • a cserháthalápi bor,
  • a terényi és a béri lekvárok.

Kézművesség:

  • a palóc szőttesek és a terényi csipke,
  • rimóci népviselet készítése,
  • az alsótoldi és a kutasói fazekasok.

Hagyományőrzés:

  • pávakörök, néptánc és népdalcsoportok, valamint a palóc mesemondók,
  • palóc gasztronómia.

Egyéb kulturális emlékek:

  • Mikszáth Kálmán munkássága,
  • Szent-Györgyi Albert terényi gyermekévei,
  • Tessedik Sámuel cserhátsurányi tanítóskodása,
  • Bethlen István herencsényi menedéke.

Főbb programok

  • Hollókői Húsvéti Fesztivál,
  • Palóc búcsú a Palócok Vigyázó Keresztjénél július első szombatján Herencsényben,
  • hollókői várjátékok (pünkösd, augusztus 20), várszínház,
  • varsányi lepényfesztivál,
  • bokri traktormajális (május első hétvégéje),
  • szeptember-október hétvégéin más és más településen a szüreti felvonulások és falunapok,
  • terényi nemzetiségi napok (július első hétvégéje).

Tudja-e, hogy

  • Hollókő az első falu, amely az UNESCO világörökségi listájára került?
  • a hazai andezitvulkánosság legszebb emlékei közé tartoznak a béri Nagy-hegyen található homorúan hajlott andezitoszlopok, valamint periglaciális kőtenger?
  • Glatz Oszkár, a 20 század elejének jelentős magyar festőművésze Bujákon töltötte a nyarait és legszebb képeinek jó része itt készült?
  • Bethlen István, aki tíz évig volt Magyarország miniszterelnöke, a német megszállás idején hónapokig Herencsényben húzódott meg, hogy a letartóztatását elkerülje?
  • Szent-Györgyi Albert világhírű tudósunk a Terényhez tartozó Kiskérpusztán töltötte gyermekéveit, ahol édesapja gazdálkodó volt?
  • a palóc tájkonyha sajátos keveréke az alföldi magyar és a hegyvidéki szlovák konyhának?
  • valószínűleg a Cserhát Natúrpark falvainak egyikében él a legfiatalabb magyarországi asszony, aki a mai napig népviseletben jár?
Forrás: irottko.hu
  |  

Témák



      |  

    Híreink

    Útikalauz a főváros védett természeti kincseihez
    |   2017. július 18.
    Európai natúrparkok csúcstalálkozója Brüsszelben
    |   A natúrparkokról szóló négyoldalú együttműködés jegyében, közös szervezésben, közös finanszírozásban az Európai natúrparkok csúcstalálkozójára utazott a Földművelésügyi Minisztérium, a Herman Ottó Intézet, a Magyar Natúrpark Szövetség és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat képviselőiből álló delegáció. Az MNVH-t Székely Rita Győr-Moson-Sopron megyei területi felelős, a Magyar Natúrpark Szövetséget pedig Básthy Béla elnök képviselte.
    |   2017. június 28.
    Szigetközi Natúrpark
    |   2017. június 26.
      |  

    Híreink

      |  

    Közösség

      |  

    Natúrparkjaink

    • Írottkő Natúrpark
    • Vértesi Natúrpark
    • Pannontáj-Sokoró Natúrpark
    • Cserhát Natúrpark
    • Szatmár-Beregi Natúrpark
    • Hét Patak Gyöngye Natúrpark
    • Gerecse Natúrpark
    • Körösök Völgye Natúrpark


    A honlap a Magyar Natúrpark Szövetség megbízásából, az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával készült.
    (Projekt azonosító: NEA-UN-14-SZ-1227)