Pannontáj-Sokoró Natúrpark

PANNONTÁJ-SOKORÓ NATÚRPARK

A kihirdetés éve: 2006.

Területe: 29 településen 62.670 hektár

Települései: Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Écs, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Győrasszonyfa, Győrság, Győrújbarát, Győrszemere, Kajárpéc, Koroncó, Lázi, Nagydém, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Ravazd, Románd, Sikátor, Sokorópátka, Táp, Tápszentmiklós, Tényő, Töltéstava, Veszprémvarsány

Képviselője és működtetője: Pannontáj – Sokoró Közhasznú Egyesület, 9111 Tényő, Árpád út 18. (Tel:+36 30/204-9824) Email:  szekely.rita@pannontaj.hu).

Honlap: www.pannontaj.hu

A Pannontáj-Sokoró Natúrpark 2006. április 1-én kapta meg a natúrparki címet. A címbirtokosság elnyerése a Sokoró Ökológiai Park Alapítványnak volt köszönhető.

A Pannontáj- Sokoró Natúrpark területe: 62 670 hektár, érintett települések: Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Écs, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Győrasszonyfa, Győrság, Győrújbarát, Győrszemere, Kajárpéc, Koroncó, Lázi, Nagydém, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Ravazd, Románd, Sikátor, Sokorópátka, Táp, Tápszentmiklós, Tényő, Töltéstava, Veszprémvarsány.

A magyar natúrparkok, így a Pannontáj- Sokoró Natúrpark Alapítását is a természetvédelmi célok mellett vidékfejlesztési, turisztikai és gazdasági szándékok is motiválták. A részletes jogi szabályozás hiánya tág lehetőségeket, ugyanakkor működtetési és fenntarthatósági kérdőjeleket is teremtett.

A térség 29 települése a natúrparki cím előnyeit az elmúlt közel egy évtizedben – térségi szintű okokból adódóan – nem használta ki megfelelően.

 

2014-ben a Pannónia Kincse LEADER Egyesület és a Pannontáj–Sokoró Közhasznú Egyesület koordinálásával új kezdeményezés indult, melynek célja a natúrpark címben rejlő lehetőségek kihasználása, a térség lakossága natúrparki tudatásának erősítése. A Pannónia Kincse LEADER Egyesület koordinálásával egy LEADER térségek közötti program valósult meg, melynek célja a natúrpark újraindítási körülményeinek megteremtése volt. A program lezárult, egyik eredményeként egy tudásátadás segítségével képet kaptunk más natúrparkok működéséről, kezdeti nehézségeiről, elért eredményeiről. A térségek közötti program közben kialakítottunk számos szakmai kapcsolatot, melyek révén nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy egy közösségi részvételen alapuló, zöldutat is magába foglaló natúrpark megvalósítása lenne indokolt a térségben. Az érintett önkormányzatokat összehívtuk, vázoltuk az elképzeléseket, melyekkel ők is egyetértettek. A jelenlévők megbízták a Pannontáj–Sokoró Közhasznú Egyesületet, hogy készítse elő a natúrpark működésének jogi feltételeit, lássa el a továbbiakban a munkaszervezet szerepét.

 

2015 augusztusában indult útjára a „Pannónia Kincse Mintaprogram – a Sokoró–Pannontáj Natúrpark és Zöldút koncepciójának megalkotása közösségi tervezéssel” című kezdeményezés. A mintaprogram részeként közösségi programok zajlottak, amelyen részt vettek a térségben működő önkormányzatok, állami és civil szervezetek képviselői, valamint érdeklődő magánszemélyek is. A mintaprogram egyik elemeként elkészült jelen natúrparki szakmai háttértanulmány, s annak részeként a térség közösségeinek bevonásával készült natúrparki fejlesztési koncepció. A tanulmány „A magyarországi natúrparkok szakmai koncepciója – szakmai és szervezeti-működési keretek” című dokumentummal összhangban készült, amelyet a természetvédelemért felelős akkori vidékfejlesztési miniszter 2014 januárjában fogadott el.

 

A Pannontáj– Sokoró Natúrpark a magyarországi natúrparkok mintájára tevékenységét az úgynevezett négypilléres modell mintájára indítja újra, szem előtt tartva a törvényi előírásokat, a helyi adottságokat, a térségben élők és az ide érkezők igényeit, elvárásait.

A fejlesztései irányok

A Pannontáj–Sokoró Natúrpark sajátos helyzetéből adódóan a fejlesztési koncepció kétéves tervezési időszakában kiemelt hangsúlyt helyezünk a natúrparki közösség létrehozására, fejlesztésére, a résztvevő partnerek, valamint a natúrpark területén élő lakosság natúrparki tudatának kialakítására, erősítésére, valamint a natúrparki együttműködő partnerek érdekeltségének megteremtése. Fontosnak tartjuk, hogy a natúrpark „látható” legyen, ennek érdekében marketing anyagok, tájékoztatási pontokon elhelyezésre kerülő polcok, a natúrparki településekre kihelyezésre kerülő táblák, stb. beszerzését tervezzük.

  • Táji örökség megőrzése
  • Bekapcsolódás a natúrpark védett természeti területeit érintő természetvédelmi kezelési munkálatokba natúrparki közösségépítő programok keretében (közösségépítés, a natúrpark „láthatóságának” erősítése és a natúrpark területén lévő természeti örökségi helyszínek állapotának javítása)

  • Környezeti nevelés, szemléletformálás, közösségépítés
  • Natúrparki közösségépítő programok szervezése, közösségépítés és a natúrpark „láthatóságának” erősítése

  • Vidékfejlesztés
  • Kisléptékű, szelíd, helyi erőforrásokra alapozott térségfejlesztés: lovas- és kerékpáros turizmus, helyi termékek, szőlőtermesztés és borászat

  • Helyi terméket előállító termelők összefogása
  • A natúrparki együttműködő partnerek érdekeltségének megteremtése bevételeik növelésével, a natúrpark (öko)turisztikai kínálatának erősítése és a natúrpark „láthatóságának” erősítése.

  • Turizmus, rekreáció
  • A natúrparki túraútvonal-hálózat fejlesztése és egységes arculatú ökoturisztikai- bemutatási infrastruktúra és kiépítése.

  • Natúrpark ökoturisztikai programok szervezése
  • A natúrpark ökoturisztikai szolgáltatások marketing-kommunikációja, a natúrparki turisztikai szolgáltatók bevételeinek növelése az (öko)turisztikai szolgáltatások nagyközönség számára történő bemutatásával és a natúrpark „láthatóságának” az erősítése

  • Egyéb programok
  • A natúrparki munkaszervezet működtetése, valamint Natúrparki Tanács létrehozása, működtetése, a natúrparki célok elérését eredményesen segítő szervezeti forma kialakítása és a létrejött szervezet(ek) hatékony működtetése.

  • A natúrpark finanszírozási rendszerének kialakítása, működtetése
  • A natúrparki célok elérését eredményesen segítő finanszírozási háttér megteremtése

  • Együttműködés más natúrparkokkal és zöldutas szervezetekkel
  • A natúrparki és zöldutas „jó gyakorlatok” megismerése és a natúrpark „láthatóságának” az erősítése.

  • Az együttműködők körének szélesítése új natúrparki partnerek bevonásával, illetve a natúrparki önkormányzati partnerek részvételének megerősítése
  • A natúrparki célok megvalósítását támogató, azért tenni akaró natúrparki közösség kialakítása.

     

    Tájföldrajz, természeti és táji örökség

    A natúrpark területét a Kisalföldből szigetszerűen kiemelkedő, egymással párhuzamosan ÉNy-DK-i irányba húzódó három dombsor (Tényői, Csanaki és Pannonhalmi), az ezek közötti hosszanti völgyek (Győrszentmártoni és Tényői), valamint a dombhátak Ny-i, É-i és K-i előterében elhelyezkedő síkvidéki jellegű területek, továbbá a dombsorok DK-i hátterét alkotó bakony-vidéki alacsony dombsági jellegű területek alkotják. A natúrpark területe összességében két nagytájunk (Dunántúli-középhegység, Kisalföld), három középtájunk (Bakony-vidék, Komárom–Esztergomi-síkság, Marcal-medence) és hat kistájunk (Pannonhalmi-dombság, Pápai-Bakonyalja, Súri-Bakonyalja, Igmánd–Kisbéri-medence, Pápa–Devecseri-sík, Csornai-sík) területét érinti. Központi „magja” a Pannonhalmi-dombság.

    A Pannonhalmi dombság természetföldrajzi és éghajlati szempontból is átmenetet képez a Kisalföld síksági, illetve a Bakonyvidék középhegységi területei között, flórájának és faunájának a síksági és a hegyvidéki fajok egyaránt részét képezik. Ezen alapvető jellegzetességei a térséget természeti-táji szempontból országos viszonylatban is kiemelkedővé teszik.

    A Sokoró–Pannontáj Natúrpark területének legjelentősebb, országos jelentőségű védett természeti területe az 1992-ben létrehozott Pannonhalmi tájvédelmi körzet. A natúrpark déli, bakonyi részét a Magas-bakonyi tájvédelmi körzet érinti.

    A natúrpark legjelentősebb kulturális értéke a Pannonhalmi Bencés Főapátság, melyet közvetlen természeti környezetével együtt 1996 decemberében – „Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete” néven – a Világörökség részévé nyilvánították.

    A Főapátság mellett a térségben számos kisebb, helyi jelentőségű épített örökségi elem is található, melyek védetté nyilvánítása a legtöbb esetben a térség önkormányzatainak jogszabályi lehetőségeinek köszönhető. A települések többségében található templomok mellett kiemelendők a kisebb pincesorok (Bakonygyirót, Nyúl), valamint az ágasfás szerkezettel épült régi parasztházak, melyek legszebb példái a tápi Hegysoron találhatók.

     

Forrás: irottko.hu
  |  

Témák



      |  

    Híreink

    Útikalauz a főváros védett természeti kincseihez
    |   2017. július 18.
    Európai natúrparkok csúcstalálkozója Brüsszelben
    |   A natúrparkokról szóló négyoldalú együttműködés jegyében, közös szervezésben, közös finanszírozásban az Európai natúrparkok csúcstalálkozójára utazott a Földművelésügyi Minisztérium, a Herman Ottó Intézet, a Magyar Natúrpark Szövetség és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat képviselőiből álló delegáció. Az MNVH-t Székely Rita Győr-Moson-Sopron megyei területi felelős, a Magyar Natúrpark Szövetséget pedig Básthy Béla elnök képviselte.
    |   2017. június 28.
    Szigetközi Natúrpark
    |   2017. június 26.
      |  

    Híreink

      |  

    Közösség

      |  

    Natúrparkjaink

    • Írottkő Natúrpark
    • Vértesi Natúrpark
    • Pannontáj-Sokoró Natúrpark
    • Cserhát Natúrpark
    • Szatmár-Beregi Natúrpark
    • Hét Patak Gyöngye Natúrpark
    • Gerecse Natúrpark
    • Körösök Völgye Natúrpark


    A honlap a Magyar Natúrpark Szövetség megbízásából, az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával készült.
    (Projekt azonosító: NEA-UN-14-SZ-1227)