Tanulmányút és szakmai műhely a Zselicben

A Magyar Natúrpark Szövetség a Pannontáj-Sokoró Közhasznú Egyesület „Együtt a fiatalokért!” c. projektje keretében október 24-25. között zajlott a projekt utolsó szakmai műhellyel összekötött tanulmányútja. A rendezvény házigazdája a Zselici Ezüsthárs Natúrpark volt.

 

 

A kaposújlaki Szarkavár Kastélyszállóban megrendezett október 24-i szakmai műhely résztvevőit Székely Rita, a Pannontáj-Sokoró Natúrpark elnöke köszöntötte. Pádárné Dr. Török Éva az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának natúrparkokért is felelős osztályvezetője foglalta össze a natúrparkokkal kapcsolatos aktualitásokat: a natúrparkok működését szabályozó miniszteri rendelet jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt van. Az Agárminisztérium immár 2 alkalommal tudta támogatni a natúrparkok szakmai programjainak megvalósítását (elsősorban a környezeti neveléshez kapcsolódóan), így a 2020 évi Országos Natúrparki Vetélkedő Döntőjének finanszírozására főként az Agrárminisztérium által nyújtott forrásból lesz lehetőség.

A rendezvény első előadója Prukner Gábor, Kaposmérő polgármestere és a Zselici Ezüsthárs Natúrpark munkaszervezetének vezetője volt. A térség aprófalvai között Kaposmérő az a település, mely lakosságszáma és kiterjedt önkormányzati feladatai (intézmények) miatt a térség legfontosabb hajtómotorja, a településfejlesztés innen kiindulva tudott sikert aratni, így a település és vezetése vált a nemrégiben létrejött natúrpark irányítójává.

Prukner Gábor felsorolt számos olyan értéket, melyek a Zselic jellegzetességét adják:

  • Kassai Lajos – Kaposmérő egyetlen hungarikuma, az élő brand. Kassai Lajos munkájáról, a lovasíjász sportról film is készült.
  • Katica tanya – fenntarthatósági alapelvek szerint működő gyerekparadicsom https://katicatanya.hu
  • Bőszénfa szarvasfarm  http://szarvasfarm.ke.hu/
  • A Szennai Skanzen a térség építészeti hagyományainak tárháza http://szennai.skanzen.hu/hu
  • Csillagoségbolt Park – a park a Zselic mesterséges megvilágítástól szinte mentes területén található, ahol valóban minimális a fényszennyezés http://zselicicsillagpark.hu/
  • Zselicvölgy Szabadidőpark http://zselicvolgy.hu/

A natúrpark célja, hogy ezeket az értékeket összekapcsolja, népszerűvé tegye az ökoturizmus iránt érdeklődők körében, és felismertesse a helyi lakossággal, hogy milyen értékekben gazdag térség az otthonuk.

A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum részéről Dr. Ábrahám Levente tartott előadást a Zselici Ezüsthárs Natúrpark természetföldrajzi, geológiai, biológiai jellegzetességeiről, illetve a természetvédelem nemzetközi és hazai vonatkozásairól, a természetvédelmi törekvések indokoltságáról. A természetvédelem kialakulásakor elsődleges szempont a fajok a védelme volt. Miután a fajok védelme érdekében tett erőfeszítések eredménytelennek bizonyultak, a természetvédelem figyelme a populációk majd az élőhelyek védelme irányába fordult. A natúrparkok létrejötte már egy következő fokozatot jelent, mely szinten elfogadott, hogy a közösségek, benne az emberi közösségek védelme adhat megfelelő keretet a természetvédelmi célok eléréséhez. A közösségvédelem Európa szerte kipróbált, működő formája a natúrpark.

Handó János, a patcai Katica Tanya működtetője, mely 2003. óta működik, évente 85 000 látogatót fogad. 13 hektáron mintegy 110 attrakcióval várja a vendégeket. Az „élményközpont” működtetésének alapelve az, hogy az ott szórakozó vendég kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után addig, amíg ott tartózkodik, ahhoz képest, mintha otthon maradt volna. A központ működtetéséhez alapvetően nem használnak áramot, amire mégis mindenképpen szükség van, azt helyben állítják elő, napenergiával, hőszivattyúval és szélkerékkel. A vízfelhasználás 3 körös: ivóvíz az ellátáshoz, fúrt kútból nyert víz a mosáshoz, WC öblítéshez, esővíz az öntözéshez, karbantartáshoz. Felhívta a figyelmet az egyre nagyobb problémát jelentő „overtourism” jelenségére, azonban meglátása szerint nem a turisták számának korlátozása lehet a megoldás, hanem az, hogy az igénybe vehető szolgáltatásokat, Fenntarthatósági térkép Katica Tanya élményeket tesszük „lábnyommentessé”. Jó példa erre a Katica Tanya.

 

 

Az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának munkatársa, Tar Gyula előadásában a tájkarakter-és zöldinfrastruktúra kutatásokról volt szó. Az országos KEHOP program keretében folyó kutatás indokoltsága: a TÁJKARAKTER változását a természetvédelem hagyományos jogi eszközei nem tudják koordinálni, ezért olyan eszközrendszer kidolgozását tűzték ki célul, amely a táj természeti és antropogén elemeit, valamint a tájhasználatot, mint a táj dinamikus elemét integrálni képes.

 

 

A kutatás súlyponti elemei, elvárt eredményei

  • Magyarország tájkarakter alapú rendszerezésének módszertani megalapozása
  • Az országos tájkarakter-egységek indikatív lehatárolása és leírása
  • Az egyes tájkarakter-egységekhez kapcsolódó minőségi célkitűzések és kezelési, védelmi, fejlesztési irányelvek meghatározása
  • Helyi szintű tájkarakter-egységek azonosítása, lehatárolása, valamint védelmére, kezelésére és fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozása legalább 4 mintaterületen, részvételi tervezés alkalmazásával
  • A tájkarakter változásának monitorozását megalapozó indikátorok és módszerek kidolgozása
  • A tájkarakter-rendszer közigazgatási alkalmazási lehetőségeinek meghatározása, bemutatása

 

Kovácsné Kiss Zita, a SEFAG Zrt. részéről bemutatta azokat az erdei közjóléti fejlesztéseket, melyek szemléletformálási és ökoturisztikai szempontból is jelentőséggel bírnak a Zselicben. Látnivalók, melyek erdészeti kezelésben vannak: 9 parkerdő, 2 arborétum, 1 autós pihenő, Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola, Mesztegnyői Erdei Vasút, Zselici Csillagpark/Ropolyi tó, Erdők Háza Látogatóközpont, Vadászati és Helytörténeti Múzeum, tanösvények, túraútvonalak. Jelenleg futó INTERREG illetve hazai projektek keretében számos további fejlesztés valósulhat meg, pl. egy természetőrház illetve tájház, információs központ, több szervezett esemény, túra, illetve eddig hiányzó, költséges infrastrukturális beruházások.

Németh Imre, az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda közigazgatási főtanácsadója előadásában bemutatta az iroda tevékenységét, illetve azokat a programokat, melyek a kormánybiztosi iroda koordinációjával indultak el: Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program, Természetjáró szálláshelyek erdőn-mezőn (zsebkalauz), kerékpárútfejlesztések, kisvasút fejlesztések, sípályákhoz, vasalt utakhoz („via ferrata”) kapcsolódó fejelsztések, vízitúra megállóhelyek, nyaralóhajók, „Bejárható Magyarország” program, vándortáborok. Az ökoturisztikai fejlesztések a fiatalok számára is komfortosak lehetnek, amennyibben a fiatalok számára fontos szükségletek biztosíthatóak: jó társaság, természeti értékekre fókuszál, élményt ad és „van térerő”.

Kardos Anna az idén augusztusban létrejött Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ céljait mutatta be, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy november végén kétnapos konferencia megszervezésére kerül sor Budapesten, melyre a natúrparkok képviselőit is várják. A szervezet céljai: védett természeti értékeink és területeink hatékony bemutatása oly módon, hogy az aktív- és ökoturizmus szempontjai összhangban álljanak a védett értékeink megóvásával, illetve a családok, gyermekek, fiatalok valódi természetközeli élményhez való juttatása, ennek érdekében nagyobb, hálózatos fejlesztések megvalósítása. A Fejlesztési Központ alapvetően hasonló értékek mentén tervezi fejlesztéseit, mint a natúrparkok:

  • Természeti és kulturális örökség védelme
  • Környezeti nevelés, szemléletformálás
  • Vidékfejlesztés
  • Turizmus és pihenés

A kétnapos rendezvény pénteki napján, október 25-én a jelnlévők részt vehettek egy, a térség néhány értét bemutató tanulmányúton. A résztvevők ellátogathattak a kaposmérői bölényfarmra, ahol Gelencsér László bemutatta a farm kialakításának történetét, a működtetést, illetve a fiatalok, érdeklődők szemléletformálásában betöltött szerepét.

A Kassai Lajos által létrehozott lovasíjász birtokra ellátogatva megismerhették a tanulmányút résztvevői a Kassai-birtokot, a lovasíjász sportág kialakulásának történetét, a Kassai Lajos által megteremtett hagyományőrző tevékenységet. A birtok fenntartása alapvetően a fenntarthatósági alapelvek mentén történik. Kassai Lajos és az általa végzett tevékenység egyike a Zselici Ezüsthárs Natúrpark és Somogy megye legjelentősebb értékeinek, hungarikumok között szerepel.

A Szennai Skanzen meglátogatása során a tanulmányút résztvevői bepillantást nyerhettek a térség építészeti és kultúrtörténeti hagyományaiba. Tárlatvezetés mellett tekintették meg a hagyományos technikával épület lakóházakat, présházakat, mezőgazdasági gépeket, illetve a református templomot. A templomot a mai napi használja a térség mintegy 90 főnyi református gyülekezete.

Hazánkban jelenleg 15 natúrparki címmel rendelkező térség van, a kétnapos rendezvényen ezek közül 11 natúrpark részéről jelent meg szakember. A natúrpark cím megszerzésén dolgozó szervezetek közül ketten is részt vettek a rendezvényen, számos új szakmai és személyes kapcsolat alakult ki, illetve remélhetőleg gyümölcsöző kapcsolatokat építettünk a résztvevő szakmai és koordinációs szervezetekkel.

Forrás: irottko.hu
  |  

Híreink

  |  

Közösség

  |  

Natúrparkjaink

  • Írottkő Natúrpark
  • Vértesi Natúrpark
  • Pannontáj-Sokoró Natúrpark
  • Cserhát Natúrpark
  • Szatmár-Beregi Natúrpark
  • Hét Patak Gyöngye Natúrpark
  • Gerecse Natúrpark
  • Körösök Völgye Natúrpark


A honlap a Magyar Natúrpark Szövetség megbízásából, az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával készült.
(Projekt azonosító: NEA-UN-14-SZ-1227)