Középpontban a magyar vidék

Az Orient Press Hírügynökség által szervezett, Középpontban a magyar vidék című konferencián Básthy Béla a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke és Kőszeg város alpolgármestere kitért arra, hogy ez év júniusában létrejön a tizennegyedik magyar natúrpark a Tápióságban. Hazánk első natúrparki célú kezdeményezése 1995-ben Kőszegen történt, amely az írottkői volt. Azonban az első natúrpark cím a Vértes Natúrparké lett 2005-ben. Jelenleg 13 natúrparki címhasználatra jogosult térség van Magyarországon, június 22-én pedig létrejön a tizennegyedik: a Tápió Natúrpark.

A legfrissebb törvényi meghatározás szerint a natúrparkok nem természetvédelmi kategóriák, hanem térségi együttműködések. A natúrparkok elindítói, fenntartói helyi közösségek, akik ismerik a saját tájuk természeti valamint kulturális örökségeit.

 A szövetség elnöke a konferencián kihangsúlyozta, hogy a natúrpark cím egyik legfontosabb pillére az összefogás, a térségi együttműködés, ahol a helyi közösségek a területi- és vidékfejlesztési célok megvalósulásának támogatása, a természeti és kulturális örökségeik figyelembevételével történik. Egy natúrpark létrehozásához minimum 3 település és 10 ezer hektár terület kell, valamint szükséges továbbá, hogy a közösség rendelkezzen természetvédelmi oltalom alatt álló területtel. A natúrparkok létrehozásához önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetet kell létrehozni, ezt többnyire egyesületi formában szokták megalakítani és finanszírozásukhoz is rendelkezni kell saját erőforrásokkal is. Lényeges továbbá, hogy a szövetkezetek szereplőinek legyen koordinációs képességük, valamint felhatalmazásuk a térségi együttműködésekre. Az együttműködők köre kötelezően az önkormányzatok, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatósága, a helyi vállalkozók, agrárgazdálkodók valamint erdészek. Elvárás feléjük továbbá a helyi iskolák és civilszervezetek bevonása is.

A natúrparki működés első pillére a kulturális örökség megóvása, az adott táj értékeinek gondozása és ápolása, valamint megőrzése, a táj, az élőhelyek és a fajok védelme. A második pillér a környezeti tudatosság fejlesztése, a tudásmenedzsment erősítése, valamint a szemléletformálás, a lakosság és a natúrparkokba látogatók tudásának bővítése és szemléletformálásuk a helyi értékek bemutatásán keresztül. A harmadik pillér a fenntarthatóan működő térség kialakítása és fejlesztése a táji adottságokon, az értékeken alapuló ökológiai rendszert bővítő és megőrző fejlesztések támogatásával és az ott élő lakosság bevonásával. A negyedik pillér a turizmus, a pihenés, a gyógyulás és a rekreáció, a táj szépségére, sajátosságaira építő turisztikai kínálat fejlesztésével. Hazánkban azonban jelen van egy úgynevezett nulladik pillér, amely mintegy kibővíti az európai modellt. Ez a pillér a tájszintű együttműködés szervezése, a folyamatos működés segítése, amelynek lényege, hogy a natúrpark szereplői szorosan együttműködve tevékenykednek a versenyzésük helyett. Ebben a pillérben az együttműködők arra számítanak, hogy az erőforrásokat a kistérségben tudják majd tartani és az anyagi, valamint szellemi erőket a helyi gazdaság és közösség építésére tudják fordítani. Az elnök úr szerint így lehetnek a natúrparkok a „táj gazdái”.

Az előadás során külön kitért Básthy Béla a táj fontosságára, hiszen a tájjal mindannyian közvetlen kapcsolatban állunk, míg a globális terekkel való kapcsolatunk közvetett, ez azonban azzal is jár, hogy a helyben végzett tevékenységek következményeit közvetlenül, azonnal tudjuk érzékelni és látni, így a helyi együttműködés előnyeivé válhatnak. A natúrparkok jövőjét illetően az elnök úr elmondta, hogy a szövetség által készített 2030-ig szóló fejlesztési tervek alapján a natúrparkok értékőrző és értékteremtő mintatérségek lesznek, és e térségekben a komplex értékszemléleten alapuló helyi-térségi fejlesztések valósulnak meg. A natúrparkok összetartó közösséget alkotnak, s a térségi szinten jelenlévő különbségek ellenére együtt és azonos célokért munkálkodnak majd a jövőben is.

forrás: orientpress.hu