Kapos-hegyháti Natúrpark

 

Cím elnyerésének dátuma: 2018. 09.14.

Területe: 14 településen 344,4 km2

Települései: Csibrák, Dombóvár, Döbrököz, Dúzs, Hőgyész, Kalaznó, Kisvejke, Kurd, Lengyel, Mágocs, Mekényes, Mucsi, Nagyhajmás és Závod

Képviselője és működtetője: Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület-7200 Dombóvár, Bezerédj utca 14.

 

Honlap: www.kaposhegyhatinap.hu

 

Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzők

A natúrpark területe közép-és kistáji szinten átmenetet képez a Külső-Somogy, a Tolnai-Hegyhát és Völgység között. A natúrpark a Hegyhát Baranya megye északi és Tolna megye déli részén fekszik, ahol a Zselic valamint a Mecsek hegység húzódik. A területen elhelyezkedő falvak többségi úgynevezett „hegyháti” identitással rendelkezik a korábban kialakult domborzatnak köszönhetően. A területet a Kapos folyó és a Hábi patak szeli át.  A natúrpark felszíni földrétege némely területen agyagos üledékkel másutt pedig iszapos és üledékes illetve tőzeges felszínű. Néhol folyóvízi eredetű homokkal valamint löszös talajjal is találkozhatunk. A natúrpark központi „magja” egy nagy kiterjedésű összefüggő erdőterület, amelynek nagyobb része Nagyhajmási dombok és Lengyel-Hőgyészi erdők néven a közösségi jelentőségű élőhelyeket magában foglaló Natura 2000 hálózat részét képezik. Az erdők cserje- és lágyszárú szintjén számos természetvédelmi oltalom alatt álló ritkaság fordul elő. Az intenzív vadgazdálkodás is összefüggésben van az igen gazdag nagyvadállománnyal. A natúrpark területén számos hüllő és kétéltű nagy egyedszámú faj található.

Kulturális és társadalmi jellemzői

A natúrpark területén található 14 település lakossága 27 082 fő volt 2015-ben, amely az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott.  A natúrparki települések nagyobb része Tolna, kisebb része Baranya megyében található. A natúrparki térségen belül fontos közlekedési tengelyét számos közút és vasúthálózat köt össze. A natúrparkot átszelő megyehatár elsősorban adminisztratív szempontból jelent éles választóvonalat. A térség DK-i részén fekvő völgységi településeket (Mucsi, Kisvejke, Závod) gazdasági kapcsolatai is a Völgység „fővárosa”, Bonyhád felé kapcsolják be. A natúrparki térség É-i és D-i településsora között a Hegyhát dombvonulata a közúthálózat kiépülése és a motorizáció terjedése óta egyre élesebb határt képez. Kiemelkedő fontosságú adottság, hogy a Kapos–hegyháti Natúrpark közvetlen környezetében két további natúrpark a Hét patak gyöngye Natúrparkés Koppányvölgy Natúrpark működik.

A Kapos-hegyháti Natúrpark jelene

A natúrpark jelenlegi tevékenységének főbb területe a térségben élő lakosság és vállalkozók bevonásával történő számos natúrparki program megtartása. A helyi terméket előállító termelők együttműködésének megszervezése fontos feladatuk, amelyre 2018 óta kerül sor. A natúrparki tájséták szervezése is fontos számukra ezért minden évszakban szerveznek tájsétákat, elsősorban a natúrparki térség lakosságát megcélozva. Állandó túrák: Téltemető túra (február), Régészeti tájséta a Sánci-tetőn (április és november), Hat vár hat Rád! (szeptember). A Natúrpark az óvodában –óvoda a natúrparkban” című rendezvényen pedig óvodapedagógusok bevonásával ismertetik meg a Kapos-Hegyháti Natúrparkot az óvodásokkal.

A Kapos-hegyháti Natúrpark célja és jövőképe

A térség gazdag természeti örökségének megőrzését a natúrpark célzott kutatásokkal és természetvédelmi kezelésben való aktív részvéttel kívánja elősegíteni.

A Kapos-hegyháti Natúrpark főbb turisztikai célpontjai:

A natúrparki térség épületállományának nagyobb részét a lakóházak és gazdasági épületek alkotják. A natúrparki térség épített örökségének fontos elemét képezik a kastélyok, kúriák, és a hozzájuk kapcsolódó uradalmi gazdasági épületek. A térség települései közül kiemelkedik Hőgyész, ahol két kastély- a Mercy-Apponyi-kastély valamint a Lichtenstein-kastély és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek a település karakterének és épített örökségének meghatározó elemei. A natúrparki térség épített örökségében kiemelt szerepet kapnak a szakrális jellegű épületek, építmények. A templomok, kápolnák, valamint a kisebb léptékű kálváriák, utcai kápolnák, feszületek és szentek szobrai nem csak az itteni városok, falvak vallásos lakóinak életében töltenek be fontos szerepet, hanem a települések karakterének is meghatározói. A térség lakosságának életében búcsújáró helyként különleges szerepet tölt be a Csicsói kápolna és  Szentkút. A natúrpark területén található többek között a Szőlőhegyi valamint a Papdi kápolna. A térség kisebb léptékű szakrális építményei a kálváriák, az utcai kápolnák, a feszületek és a különbözőszentek szobrai, amelyek számos településen felfedezhetnek, az érdeklődök.

Tudja-e, hogy

  • Magyarországon az egyik legkülönlegesebb löszbaba lelőhely a Mágocshoz tartozó Béka-tó környéke?
  • a natúrpark területén nagy számban előforduló ősmaradvány Kurd településről kapta a nevét?
  • a natúrpark erdeinek egyik jellegzetes védett növénye a szúrós csodabogyó?

Kapcsolt galéria

Forrás: irottko.hu
  |  

Híreink

  |  

Közösség

  |  

Natúrparkjaink

  • Írottkő Natúrpark
  • Vértesi Natúrpark
  • Pannontáj-Sokoró Natúrpark
  • Cserhát Natúrpark
  • Szatmár-Beregi Natúrpark
  • Hét Patak Gyöngye Natúrpark
  • Gerecse Natúrpark
  • Körösök Völgye Natúrpark


A honlap a Magyar Natúrpark Szövetség megbízásából, az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával készült.
(Projekt azonosító: NEA-UN-14-SZ-1227)